Levegőidomáros nyaklánc

Idén nyáron voltam nyaralni, is mint minden nyaralás alkalmával hazahoztam némi kis szuvenírt, ám az idei emlék egészen különleges. Az egyik kis boltban találtam egy olyan nyakláncot ami a levegőidomárok jelére hasonlít. Mondanom se kell, egyből ráharaptam.

 Katt a képre a nagyobb méretért!

Ti szoktatok ilyesmiket találni? :)

Miért olyan jó Aang legendája?

Megpróbálok arra a kérdésre választ adni, amire alig lehet.
Mindenki másként éli meg, mást szeret benne, s talán mindenkinél más az, ami megfogja. De talán sikerül megint rámutatnom Aang legendájának fantasztikus egységére, és hogy a részletekig is megvan benne ami kell.

Ami igazán meg tud fogni benne....
A grafika egyszerűen mesés. Sokan a rajzolásból beírják az animékhez, pedig nem az, hisz ez egy amerikai sorozat. Az igaz, hogy a stílusa hasonlít az anime stílushoz, de egy kicsit más, és ez teszi egyedivé. Messze túlszárnyal egy-két olcsó költségvetésű animét(nem bántásképp az animefanoknak, mert vannak tényleg kiváló munkák, de vannak ám elég gyengék is). Szóval ez az egyedi rajzolata lehet az, ami megfogja az embereket, a kivitelezése, ami igazán szép, még avval a pár bakival együtt is.
A történetben már az alapszituáció is magával ragadó: egy testvérpár megtalálja az elveszettnek hitt Avatart, aki megmentheti a háborútól sanyargó világot. Egy fantasztikus utazásra invitál, amit izgalmas kalandokkal fűszerez. A cselekmény figyel a múltban történt eseményekre, és a jelenben építi a jövőt. A történet során nyílik ki előttünk a rajzfilm lényege, és nem zsúfolja az egész komplex világot az első részbe.
A szereplők egytől-egyig mind egy egyedi karaktert ábrázolnak. Szinte mindegyik szereplő átmegy valamiféle jellemfejlődésen. Talán ez teszi őket annyira imádottá. Mindenki megtalálja azt, akit kicsit magára tud vonatkoztatni, vagy éppen csak tetszik neki az, amit csinál. Jó vagy rossz, türelmes vagy forrófejű, bölcs vagy meggondolatlan, vicces vagy komor. Rengeteg ellentétes tulajdonságot és szélsőséges jellemet találunk, és ezek ütközése teszi gördülékenyebbé a történetet.
A világról mit is mondhatnék. Úgy jó ahogy van. Az egész arra az alapkőre épül, ami megadta az Aang legendájának születését is, és ez pedig az idomítás. És tényleg minden. a ruhák, az eszközök, a járművek, a házak, a környezet... és még folytathatnám. Az, hogy képesek voltak a készítők beleírni egy világba ilyen jól, az idomítást, elég nagy kreativitásra utal. Hisz ebben a világban úgy érezzük természetes az idomítás. Képes elhitetni, hogy ez az élet része, és nem érezzük úgy, hogy csak egy mellékvágány.
A zene az olyan szinten képes a néző elrabolni(legalábbis engem), magával ragadni, hogy azt már szép átélni. Néhol keleties hangszerek és hangzás jelenik meg, néhol pedig egy hegedűkoncerttel ér fel. Tökéletesen van eltalálva a hangzás az adott hangulathoz, így amikor nézzük képes fokozni az érzelmeket az adott szituációban. Fület gyönyörködtető hangzása szerintem a hétköznapokban is megállja a helyét.
Az egész együtt... nos a fent leírtak összessége. Én is így vagyok ezzel ezért is volt számomra nehéz ezt szétbontogatni. Ha megkérdeznék, mi az amit kiemelnék belőle akkor minden, vagy elkezdeném a világgal a szereplőkkel folytatva és felsorolnák mindent ami jó benne, szóval ugyanott tartanánk, ha azt mondtam volna, hogy mindent. A teljes egész adja meg azt a komplex történetet amiben annyira el lehet mélyülni, és bele lehet szeretni.

Szóval ez lett volna az Aang legendája fantasztikumának keresése. Azért nem hoztam Korrát, mert mint tudjuk hamarosan 2.könyv! Hamarosan....

Új szereplő

Az Avatar nem csak egy szimpla mese. Nekem például ihletet adhat. A sorozat ihlette ezt a művem is. Hogy ki ő? Talán a következő Avatar. Talán egy harcosnő. Talán egy nemes hölgy. Talán egy tűzidomár, talán egy földidomár. Nem tudom ki ő, de azt igen, hogy a kivitelezése az Avatar stílusát tükrözi.  Tudom hogy nem lett valami szép(főleg a színezés eléggé vonalas lett), de nagy felületen dolgoztam A3-as lapot egészen befedi.

Ti is szoktatok saját kezűleg kitalált, Avatar ihlette szereplőket rajzolni? Remélem nem vagyok egyedül:)

Iskolai unatkozás

Lám megint megjelenek iskolai firkálással. Ha unatkozok a suliban például szünetben, olvasok vagy sudokuzok, rajzolni már ritkábban és inkább csak órán. Bár ha elfogy a sudoku, akkor kidekorálom. Ez mondjuk egy régebbi darab, de csak most tudtam feltölteni, mert most találtam meg. Nézzétek el azokat a (én csak úgy hívom "hirtelen hülyeség") mellékes értelmetlen kiegészítéseket. Az elég béna Makot és Zukot nézzétek el nekem, de Mako a gyengém... gyakorolnom kéne őt is nem csak a sálját lerajzolni^^

Rajzórai feladat

Rajzórai feladatnak kaptuk meg, hogy készítsünk maszkot. Lehetett rajzolni és vett, emberi formájú kartonra festeni is. Egyből beugrott hogy én meg akarom Amon maszkját csinálni, de aztán beugrott, hogy az a rajztanáromnak nem felelne meg. Ő nem tudja azokat a háttérérzelmeket, amiket én átélem a sorozatnézése közben. Nem ugrik be neki az az alak, az a hang, az a karakter, az az elvetemült gonosz elme akit én a vásznon láttam. Alapvetően a maszkja nem túl bonyolult, épp ezért ha lerajzolom, akkor a tanár visszadobja "tudsz te ennél jobbat is" címszóval, vagy ad rá egy gyenge jegyet.
Hosszas tervezgetések után beugrott a kék szellem, így végül emellett maradtam. Sajnos nem volt sok időm az elkészítésre, mivel szorított a határidő. Ezért elmaradt az árnyékolás, és látszik is rajta, hogy elsietett munka. Nem életem festése(főleg hogy bénán festek), de mivel abszolúte avatar ihlette, szerintem motivációként is hathat esetleg egy ilyesmi maszk elkészítéséhez:)

Az Amon maszk elkészítéséről még nem mondtam le! Az, hogy rajzórára nem viszem be, az nem jelenti azt, hogy a magam szórakoztatására nem készíthetem el!

Fanfiction

Egy hiányzó részlet, egy rejtély, egy végkimenet.

Tarrlok és Noatak beszélgetése menekülésük során.

Mélyen bámult testvére kék szemeibe, melyekben magabiztosságot és remény sugarát vélte felfedezni. Ezek buzdították cselekvésre, de ő csak gondolkozott. Megteheti-e, hogy vele tart? Megteheti. Már nincs mit veszítenie. Vége a karrierjének, az erejének, egy bukott lélek, egy megtört ember, az élete már sosem lesz a régi. Feltápászkodott és közelebb lépett bátyjához, majd rátette kezét vállára és kis tétovázás után, hangjában kételyek hangoztak:

- Második esély? – szűkítette össze szemeit, melyekbe belelógott barna, megtépázott haja.

A válasz csak egy bólintás volt és egy apró, biztató mosoly a száj szélén. Nem igazán győzte meg, de határozatlan lépésekkel vele tartott, mikor Noatak lefelé hívta a lépcsőn. Nem volt biztos a dolgában és nem bízott a második esély lehetőségében. Túl sok változás történt azóta, túl sok idő telt már el. A múltban sajnálta, hogy nem tartott vele, de a jövőben mi lesz, ha vele tart? Miközben lefelé osontak a lépcsőn, mindketten a jövőn gondolkoztak. Mit várhatnak a jövő rejtelmeitől? Hova menjenek, és ott mit csináljanak? Szótlanul haladtak tovább gondolataikban elmélyülve, nem is nagyon tudták, hogy mit mondjanak egymásnak. Miután kimentek egy titkos kis csapóajtón, ami fából készült, Tarrlok szorosan követte a szúrós bozótokon át, ahogy utat tör az előtte haladó bukott vezető. Egy kis mellékösvényen mentek lefele a Levegő Templom-sziget melletti titkos kikötőbe, ahol a tenger egy motorcsónakot dobált óvatos hullámaival. Lefelé igen meredek és csúszós sziklákon kellett haladniuk, melyeket az algák és mohák már beleptek. A motoros vízi jármű egy apró bothoz volt kikötve, amit egy keskeny repedésbe szúrtak. Csoda, hogy még nem vitte el a víz. A testvérpár még vízidomár tagja nagyobb hullámot gerjesztett, és közelebb húzta a csónakot, hogy bele tudjanak szállni. Tarrlok visszanézett a szigetre, melyre a lenyugvó nap már-már vöröses árnyalatával sütött, a torony hatalmasságát kiemelve csillogóan verődött vissza a fény annak ablakairól. Ez erőt adott és beszállt a csónakba. Noatak megkönnyebbülten nyugtázta, hogy adott neki egy esélyt. Beszállt ő is, éppen indította volna a motort, mikor két chi-blokkoló az előbbi ösvényről parittyákat dobott a hajó propellerjeire és testvérére. A testvérpár rémülten fordult hátra, de az idősebbikük már cselekedett. Ellökte a csónakot a szigettől minél messzebb egy nagyobb hullámot gerjesztve, majd miután befejezte a mozdulatot véridomítással felemelte a két lázadó - most már csak volt - követőt. Nekivágta őket a földhöz, és vett egy mély levegőt majd leeresztette kezeit a cselekedete után, s sóhajtott. Meglehetősen bántotta, hogy már senki nem hisz benne. Csak remélni tudta, hogy vannak még olyanok, akik elfogadják és követik az elveit. Öccse elhűlten nézte a történteket s közben kiszabadította magát a kötelek szorításából, majd áthajolt a csónak hátsó oldalán, súlypontját áthelyezve a mellkasára, hogy minél jobban elérje a propellereket. Kisebb erőlködés után sikerült, és óvatosan visszalépett a hajó fedélzetének padlójára. Épp szólni akart bátyjának, mikor meglátta, hogy az ekkorra leült a vezetői ülésre, arcát a kezeibe temette és halkan így szólt:

- Azért mentem el régen, hogy apánk ne használhasson fel saját bosszúja céljából, de az életemet mégis neki áldoztam. Annak, hogy elpusztítsam az avatárt, elfoglaljam a várost és egyenlőséget teremtsek a világon, és közben végig apánk szelleme kísértett, noha én azt hittem, hogy megszabadultam az árnyától. – sóhajtása aggályokkal és szomorúsággal volt teli. - És csak most döbbentem erre rá, mikor elvesztettem, amit eddig építettem.

- Miután elmentél, minden megváltozott. – Noatak erre felnézett. - Atyánk elvesztette a bosszú lehetőségét azzal, hogy te eltűntél. Engem nem tanított többet…. Én is szintén azt hittem, hogy megszabadultam a szellemétől, de az akarata rajtam is végrehajtatott. – Rázta meg fejét elégedetlenül. - Volt egy tökéletes tervem, hogyan fogjam irányításom alá az egész várost, de fogalmam sem volt róla, hogy ezt tudat alatt miatta teszem. – És tovanézett az óceánra, melynek könnyed hullámain a napfény örömteli táncát vetette. Leült a hátsó ülőhelyre, közvetlenül a elektromos kesztyűk mellé.

- Nem tűntem el. Új életet kezdtem az Északi Víz törzsénél, miután rám talált egy vadászcsoport a viharban. El akartam felejteni apánkat ezért nem idomítottam vért, még azt sem mondtam el, hogy ki vagyok… Egy ottani vízidomár iskolába jártam. - Felállt és beindította a motort. Az hangosan zúgott fel, majd állt be a ritmikus ütemébe. - Megtanultam a vízidomítás legkülönbebb módszereit; a gyógyítást, a fagyasztást, és azok az emberek még csak nem is sejtették ki vagyok, pedig terjedtek szóbeszédek az Avatar és a véridomár összecsapásáról, de mind az Avatar fényét csillogtatták. - Felpörgette a motort és gázt adott. A lendülettől kiemelkedett a csónak orra a vízből. Tarrlok belesüppedt az ülésbe, mert bátyja keményen indult el a hajóval. - Jó pár hónapot töltöttem el ott. Tudod láttam, hogy micsoda előny az idomítás azoknak, akik idomárok. De akik nem, azoknak mekkora hátrány. Mennyivel könnyebb és egyszerűbb életük lenne, ha ők is idomárok lennének! Tudod, azt rebesgették, hogy Köztársaság Város az a hely ahol származási megkülönböztetés nincs, mindegy, hogy melyik néphez tartozol, honnan jöttél, ahol béke van, és nincs különbségtevés az idomárok és nem idomárok között. El akartam oda jutni. Nem fért össze a fejemben az apám által mutatott alvilági kép, és amit az emberek meséltek a fényűző helyről. Elindultam a Föld Királyságába, egyedül. Se pénzem, se élelmem, semmim nem volt, csak az a ritka hatalom, amit apánk erőltetett ránk. - Mély lélegzetet vett, és a műszerfalra nézett.

Tarrlok nem akarta félbeszakítani, hanem megvárta míg folytatja. Halottnak hitt testvére épp levezeti előtte az életét. Noatak felnézett a horizontot kémlelve és tovább mesélt. - Egy vándor, harcosokból álló csapathoz szegődtem, akiknek tetszett az egyenlőségi felfogásom. Adtak enni, inni, és rávilágítottak az igazságra, hogy nem minden olyan rózsaszín, mint amit el akarnak hitetni. Mindegyikük különálló személyiség volt, de rendkívül kitartó és összetartó harcosok. Mondhatni a második családom voltak… Tőlük tanultam chi-blokkolást, és effajta harcmodort. Utunk során, ami a célvárosba vezetett, megszálltunk egy sebhelyes öregnél, aki támogatta csapatunkat, amiért egyszerű emberekként ugyan, de képesek vagyunk megvédeni magunkat. - Itt elmosolyodott, vidám dolgok jöttek fel az öregemberről. Ám a mosoly hamar eltűnt arcáról. - Nem volt idomár, ahogy a családja se.  Kiskorában elvesztette családját tűzidomárok miatt, és az ő arca is eltorzult. És itt esküdtem fel az idomárok ellen.

- De hiszen te magad is az vagy! - mutatott rá Tarrlok, Amon bukásának legfőbb okára.

- Tudom. De mit kellett volna tennem? Hagyjam, hogy elnyomják őket, félelemben tartsák, mint ahogy tette velünk apánk?! Kellett valaki, aki megtalálja az igazi egyenlőséget, hát azzá váltam, akivé kellet, hogy válljak! - Elhallgatott. Tarrlok érezte, hogy bátyja életének és elméjének változásában ő is nagy szerepet játszott. - A városba érve… - úgy érezte el kell mondania öccsének, hogy mi történt vele. Bűntudatot érzett testvére képességének megfosztása miatt, ezért megosztotta vele azt a nyomást ami rá is nehezedett akkor. - Elválltam a csapattól. A városban pénzkeresési lehetőségként fogadásos harcokba kezdtem, ahol nem nagyon voltak szabályok. Itt született meg Amon. Eleinte az utca söpredéke úgy tartott, hogy „Amon, a maszkos mindig fair játékos.” - Mosoly ült ki szája szélére. - De nem idomítottam. Azt sem tudták, hogy ki vagyok. Úgy ismertek meg, mint egy nem idomárt. Több mint fél év kellett rájönnöm arra, hogy el kell tüntetni az idomítást a föld felszínéről, hogy egyenlővé váljunk, mert mindene rossznak az oka az idomítás. Rájöttem arra is, hogy hogyan tegyem, és első áldozatom egy Tűzidomár volt, aki rám támadott… Balszerencséjére. Nem volt egyszerű valaki képességét eltüntetni, de sikerült. Így hát anélkül, hogy áldozatokat szednék, az embereket csak megfosztom az erkölcstelenségeitől. - Gondolatai elszállingóztak a vízidomítás felé, ami képes irányítani az energiát, és hogy az energia a csakrákban gyűlik össze. - Tökéletes tervem miszerint megtisztítom a várost a zsarnokoskodó idomároktól több akadályba ütközött. Hosszú idő, több mint tíz év kellett mire ennyi követőt, és támogatót szereztem magamnak. A hadnagyom hitt legjobban, az elveimben. Ő volt az első, aki mellém szegődött. A chi-blokkolók többsége azért állt hozzánk, mert tönkretették az életét, vagy megölték valakijét az idomárok. Így szereztem meg Hiroshit is. Ő tényleg hitt abban, hogy megbosszulhatja felesége halálát. Akkora hatalmam van… volt, mint egykoron apánké, de én a megfelelő célt szolgáltam. A tervem részeként a vezetőknek a városházán, el kellett bukni, hogy a helyükbe én léphessek, mint egyenlőséget teremtő vezér. Nem számítottam a jelenlétedre. - Bűnbánó szemekkel nézett testvérére.

- Sosem hittem, hogy újra találkozni fogok veled, és hogy újra beszélni fogunk… Halottnak hittelek. És most együtt megyünk el Köztársaság Városból, ahova apánk akarata vezetett minket. - Fogta fejét Tarrlok és megvilágosodott elméjében, hogy már sosem lesz normális életük. A múlt túlságosan leírja őket.

- De most velem tartasz új életet kezdeni! - Szólt lelkesen Noatak, és elképzelte, hogy kettejükre micsoda jövő várhat. Talán ennyi érzelem és remény nem is gyúlt még benne eddig. A vállára nehezedő súly eltűnt, apja általa végrehajtatott bosszúterve megbukott. - Újra együtt lehetünk! Bármire képesek vagyunk!

- Igen, Noatak. - Igazat adott testvérének, de Tarrlok agyán végigfutott két becsületvesztett ember elkövetkezendő élete, akiket bábként kezelt apjuk szelleme. De nem mindig volt ez így, s ezt ő is tudta. De azokat a régi szép időket már nem lehet visszahozni soha. Kezdett körvonalazódni benne a megoldás.

- Noatak… már-már elfelejtettem a saját nevemet. - A régi szép idők emléke újabb mosolyt csalt arcára. Testvére jelenléte, hogy vele tart, egészen más kedélyállapotot váltott ki belőle. Élete nagy részében egy erős, rideg vezető volt, de hiányzott neki a szerető családja. Soha nem kapott melegséget. Apja nagy elvárásainak kellett megfelelnie, és ez bélyeget nyomott gyermekéveire.

Tarrlok szánóan nézte testvérét, de ő már tudta, hogy nem lenne jó életük. Bátyját elvakította a remény, hogy együtt mennek el. Megpillantotta a hajón található elektromos kesztyűket, amik az egyszerű embereknek adtak volna esélyt az idomárok elleni harcokban, és rájött hogyan zárhatja le és adhat még boldog véget szomorú történetüknek, hogyan lehet visszahozni a régi szép gyermekkorukat. Levett egyet a polcokról, és felvette jobb kezére. Óvatosan lecsavarta a csónak tanksapkájának fedelét, és a felfegyverzett kezét a nyílás fölé tartotta. Becsukta szemeit és utolsó mondatai fájón hangzottak el testvére felé:

- Minden olyan lesz, mint a régi szép időkben.

Noatak szeméből egy apró könnycsepp csordult végig arca oldalán, Tarrlok pedig véget vetett életük fejezetének, örökre.

Köszönöm, hogy elolvastad! Véleményedet megjegyzésbe várom!:)

Órai firkálgatások

Mikor az ember már nem tudja mit csináljon, belekezd a firkálásba. Vonalak, aztán hirtelen lesz belőle valami. Arról a pacáról vagy éppen satírozásról eszünkbe jut valami más, és már meg is próbáljuk lerajzolni. Az áthúzások közepette ha találunk valami elfogadhatót, úgy örülünk hogy sikerült eltalálni az arányokat, vagy csak tovább húzzuk a vonalak tömkelegét. Mit ne mondjak, szoktam egyes órákon "művészkedni", ezekből a "műveimből" mutatok kettőt :D

Levetkőztettem Korrát. Biztos hogy kihagytam valamit, azért jól elvoltam vele. Alul meg egy Korra változat, ami szerintem a fiatalabb Korrát idézi(már a vállszélességből következtetek erre meg a arcból... kicsit fiatalabb sikeredett)

Nézzétek el azt a sok baromságot ami a lapon pluszba még rajta van. Maradjunk annyiban, hogy a padtársammal élvezzük az életet :D

Filozofálás Avatar-módra

 Hát üdvözlök mindenkit ezen a filozófikus bejegyezés olvasása közben, ami természetesen az Avatar lelki szisztémájával foglalkozik, de rádöbbent arra is, hogy ez egyes élettörténetek többek, mint egyszerű mesefigurák röpke élete.
 Először is Aang legendájába merülök bele. Mit is tanít nekünk? Mint a legtöbb történet/mese a jó győz erénnyel, a rossz veszít. Na de ezenfelül mi is lapul még itt! Ha belegondolunk, minden szereplő megmutatja nekünk, hogy miként érdemes élni az életet, tanító szándékú életük története.
Aang megmutatja, hogy nem szabad feladni, erősnek kell lenni, de ugyanakkor ne vetemedjünk olyanra amit nem akarunk, ha van hozzá más kiút is. Ha nagyok is az elvárások velünk szemben, nem szabad elveszítenünk önmagunkat.
Zuko egy jó példa arra hogy sosincs késő megváltozni, a múltunk ugyan megbélyegez, de amit a jelenben teszünk az a fontos, és hogy most kik vagyunk, az csak magunk döntjük el, nem függ a személyiségünk másoktól. A magunk urai vagyunk.
Katarától tanulhatjuk, hogy akármi történik a szeretettel és törődéssel, segíthetünk másoknak, és ezt nem feltétlen kell feladnunk.
Sokka útja azt mutatja, attól válik el milyenek is vagyunk, hogy milyen döntéseket hozunk. És úgysem tudunk mindent tudománnyal megmagyarázni!
Toph a legjobb példa rá, hogy ne érdekeljenek mások véleményei ha elfogadjuk magunkat, mert mi magunk igenis egyediek vagyunk és jók vagyunk olyannak, amilyenek vagyunk. Attól hogy hátrányos helyzetben vagyunk még nem nem biztos hogy hátrányból indulunk, sőt nem is biztos hogy a hátrányunkból nem lesz előny.
Iroh mindig a helyes úton jár, és bölcsességeivel ezernyi okosságot mond nekünk. Mindig azt teszi amit helyesnek ítél, noha nem mindig az a legkönnyebb út.
Azula ugyan rossz oldalon, áll mégis megmutatja, hogy ha mindent el is tervezünk lehet hogy valaki megváltoztatja a kimenetelét a dolgoknak, nem úgy ahogy mi szerettük volna.
Villám esete mutatja, hogy a bosszú nem biztos, hogy a legjobb fegyver azok ellen akik bántottak a múltban.
Most pedig térjünk át Korráékhoz. Sajnos mivel csak egy könyv jött ki eddig, nem tudok részletes, és széleskörű írást adni róluk. Korra legendája egy kicsit "drasztikusabb" mint Aangé, de itt is találok tragikus vagy éppen boldog végleteket. Korra első könyve szerintem a legjobb figyelmeztetés arra nézve, hogy mi magunk is rohanó világban élünk, ahol nem tudunk leülni gondolkozni. Nem érjük el a spirituális létünket.
Korra harcos. Talán rájön, hogy végül is, harccal nem lehet mindent megoldani. Ezenfelül, ha el bírsz engedni valakit, akkor lehet jobban megérdemled, mint gondolnád.
Asami szomorú esete egy hihetetlen erős lány mutat meg, aki rádöbbent arra, hogy ha minden elveszni látszik, erősnek kell maradni. Ha mások képesek rá, akkor mi is. El kell engedni azokat az embereket akik már kisétáltak az életünkből.
Mako talán nem tanít olyan sok mindent. Inkább tanuljunk a hibájából: Hallgassunk a szívünkre és óvjunk meg másokat és magunkat félreértésektől, és attól a szörnyű érzéstől hogy nem tudjuk mit akarunk, és hogy mi lesz. Ne folytsunk el semmit, ha őszintén érezzük.
Lin a legeslegjobb példa arra az ösztönzésre, hogy önzetlenül tegyünk azokért akik fontosabbnak érezzük. Az emberi önzőség, alattomosság, és gyávaság olyan tulajdonságok, amikkel minél kevesebben kéne rendelkeznünk. Ha valakivel ugyan nem vagyunk olyan jóban, mint régen, az nem azt jelenti, hogy gyűlölnünk kell egymást, és egymás ismerőseit. Ne bélyegezzük meg előre őket.
Tarrlok az apja hatása alá került. Ne hagyjuk hogy valaki önkényesen felhasználhassa életünket!
Pema elmondja, hogy ha nem bírjuk elnézni hogy valaki nem a megfelelő emberrel éli le az életét, szóljunk, különben soha nem bocsájtjuk meg magunkat, hogy nem léptünk.
 Szerintem kiszedtem a leglényegesebb dolgokat, noha tudom hogy ódákat lehetne zengeni ezekről a dolgokról, de meghagyom, hogy mindenki magában gondolkodjon ezen. A gondolatok sokkal gyorsabbak annál mint amit képesek vagyunk megfogalmazni. Tudnám folytatni a felsorolást, de úgy érzem, már ebből is rá lehet jönni valamire...
AZ AVATAR NEM EGY SZIMPLA MESE! Csak kevesen látják meg mögötte mi is van, mi a kapcsolat az elemek, emberek között, és hogy egyes dolgok menyire rávilágítanak a mai problémákra. Érdemes jobban belegondolni, ás rájövünk a problémák mindig is voltak, vannak és lesznek, rajtunk áll hogy túl tudunk kerekedni rajtuk.

Avatar hétvége

Ma volt az Avatar hétvége, és hát én minden részt megnéztem, végignéztem az összes évadot, csak 2 részt hagytam ki, a Sivatag című részt mert azt időhiány miatt kihagyták, és a Szurdok című részt mert akkor elmentem ebédelni:S(bár megvallom őszintén nekem az a rész egy icipicit nem annyira tetszik) Szóval eddigi életem során még nem volt ilyen, hogy egész álló nap Tv előtt ültem és csak reklámokban mentem ki Wc-re vagy ilyesmi. Csináltam ám pár dolgot miközben néztem, meg a reklámok alatt, azt majd máskor felteszem:D
Két napos tévézésem megkoronázásaként jött a Korra, aminek kezdete előtti percekben annyira izgultam hogy szabályosan remegtem. Mikor elkezdődött és meghallottam Tenzin hangját akkor csalódtam. Tenzinnek sokkal úgymond szurtosabb, kaparósabb hangot tettem volna be egy sokkal idősebb férfitól. Ez volt az első csalódásom. Aztán jött Korra hangja. Na az övé tökéletes, az övé nagyon tetszik, jól el lett találva tényleg az övé teljesen jó. Katara dettó, kiváló, és a kis levegőidomár gyerkőcöké is egész jól sikerült. Ám a nagy csapás csak most jött.... HAJLÍTÁS!!?? Miért? Mégis miért? Kérdezem én, miért veri a Nickelodeon az Avatarfanokat a hajlítás szóval??? Egy kis megnyugvás hogy az idomítást is hallottam, szóval vegyesen használják...Oké, tegyük színesebé a szókincsünket, de akkor is... Ez volt a második csalódásom. ja és hogy ne szóljak Tenzin "yip-yip" helyett használt "gyííjááá"járól.(Ezt elég nagy bakinak tartom) Na és EEEENG!!! wuhúú ez az ha így folytatjuk akkor Makóból Mákó lesz, Amonból meg Ááámon és így tovább... brr! :S A többi mellékszereplő hangjával viszonylag el vagyok és meg lehet szokni, főleg hogy egyszer tűnnek csak fel. Lin hangja nekem bejött, szerintem egész jól eltalálták. Végére viszont még egy szívbedöfés, hogy ne legyen egy pici örömöm, jött Amon. Az egy dolog hogy angolul azt mondja a villámos, áramos ember(én így hívom), hogy kiiktasssuk az Avatart, vagy valami ilyesmit, ehhez képest, azt mondja hogy: Erre nem számítottunk/Ez nem volt benne a tervünkben....(főleg hogy mi már tudjuk hogy Amon/Noatak fő célpontja az Avatar) és Amon hangja, nem igaz hogy nincsen egy rémisztő hangú ember Magyaroszágon?! Egy olyan igazi, rejtelmes, idősebb, félelmetes hangú férfi nem akad? 3. nagy csalódás.
Ha legközelebb szinkronot készítenek az Avatarnak oda kell állítani egy fant akinek meg meghallgatni a véleményét és továbbgondolni kell, de annak mindenbe beleszólásának kell lennie! És akkor nem történnek ilyen balesetek..

Szóval vegyes érzelmekkel fekszek le ma aludni, remélem összekapják magukat a fináléra(főleg hogy amúgy már megvan a szinkron csinálva...). Még nem mondok végleges véleményt a szinkronról és a fordításról(mert amúgy szerintem nem lett szörnyű a fordítás sem, egy-két naagy hibától eltekintve), majd ha kb a 10. résznél tartunk akor igen, addig nem mert még hátra van Mako, Bolin, Asami(akiknek nem szabadna elrontani a hangját) és meg ne feledkezzünk Tarrlokról és Tahnoról(na ha őket elszúrják..) na meg még Iroh is.

Aki csak most kezdi el nézni, akkor annak, csak annyit hogy én láttam angolul, eredeti nyelven is a Korra legendáját, és ahhoz viszonyítok. Nektek lehet ez lesz a jó és ezt szokjátok meg, nekem nehéz lesz "átszokni"(bár inkábbelfogadom hogy két hangjuk van).

Bocsi a hibákért, elég sebtében írtam.

Rajzok

Itt egy pár skicc, amit én alkottam, ezek még nagyon az elején voltak a "rajzos pályafutásomnak"(mintha lenne nekem olyan...), láthatjátok a kék vonalat, hogy csak egy A5-ös füzetből téptem ki lapokat hozzá. A többi rajzom már "kékvonalmentes" lapra készült. Bár azt hiszem van egy lófarkas Zuko még de azt öcsémnek adtam, ő meg eltüntette valahova és fogalmam sincs hol van, mondjuk nem kár érte, mert széles feje lett Zukonak, szóval nem volt valami szép.

Nos ez itt ugye Zuko, gondolom nem is nagyon kell mondanom. Egy kicsit feltupíroztam a haját és dúsítottam, noha nem szándékosan XD Ezzel a skiccel csak az a baj, és a nehézség is az, hogy meg van döntve a feje, és ez bezavarhat nálam ez hajtöméssel jött be : D Mint láthatjátok, nincs fantasztikus színezése, általában fekete árnyalatosan színezem ki őket, és gyorsan összekapva.

Ő meg ugye a nagyon szeretett Tophunk. Ez az első rajzom Tophról, 10 perc alatt megrajzoltam, és meglepetésemre nem is lett rossz! Ez azon kevés rajzok egyike, amik még nekem is tetszenek. A haja nincs valami fantasztikusan kiszínezve, de a skiccek számomra főként a fejek lerajzolásának gyakorlását jelentik. Toph elég könnyű szerintem legalább is ha valaki most kezd bele ebbe a firkálgatásba, akkor azt ajánlom Tophfal kezdje, mert a haja nagy segítség és támaszpont az arcánál. Ez annyira jól sikerült rajzom(Legalább is szerintem xD) hogy ott van az asztalom fölött és gyönyörködök benne, a többi skiccet meg eldugom XD

Ennyire vagyok fan!

 Ezeket töri tanulás közbe (vagy helyett) csináltam. Észrevettem hogy a kora az majdnem olyan mint a Korra és tessék xD Még ilyenkor is az Avataron jár az eszem :D Amúgy az év végim jó lett, tanultam én rendesen csak néha elkalandoztam :D

Sajnos az ilyenek mint Katara vagy Bolin nem sűrűn tudnak kijönni : (

Mi az Avatar számomra...

Tulajdonképp mit is jelent számomra az Avatar?
Az hogy sok mindent eléggé szűk megfogalmazás, az pedig hogy mindent eléggé tág. Valahol a kettő között. Vannak az életben sokkal fontosabb dolgok.Elég sok mindenbn megváltoztatta a véleményem az élet dolgairól, ámbár tudom hogy ez nem a valóság amit a tv képernyőjén láthatunk, mégis vannak valósághű helyzetek, amik velünk is megtörténhetnek, és ezek átsegíthetnek a nehézségeken. Nem éppen Ozai világ lerohanási tervére vagy Amon haditerveire gondolok... De a történetben vannak bölcsességek amik nem butaságra alapulnak! Nekem volt egy-két tanács, ami kifejezetten segített egyes helyzetekben. A lényeg hogy a életemben jelenleg nagyon fontos helyet foglal el.
De mégis mi fogott meg benne engem? Mi az ami igazán tetszik benne?
Nem is tudom talán  az egész ahogy van. Bár ha kicsit taglalnom kéne...
Megfogott a világ. Sok fantasyban meg sci-fiben annyira elképesztő világokat mutatnak be, ami gyakorlatilag lehetetlenek. Nos az Avatar világa emberi, mégis egy kis fordulattal. Valószínűbb, jobban elképzelhető mint egy új faj vagy bolygó, ám azért itt is vannak benne eszement dolgok,( és létezők is): 
Mint például az állatok. Nekem kifejezetten tetszenek a vegyített állatok! Legyen az Korra jegesmedvekutyája, vagy Aang repülő bölénye, vagy legyen teknőskacsa vagy borzvakond. Mind-mind fantasztikusan el van találva, az elborult és a szerethető határán vannak. ÉN imádom őket! 
Ja és az idomítás... Hát ennél jobban ki sem lehetett volna találni. A Víz, révén hogy az egy nehezen megfogható dolog irányításához s más művészetre van szükség. Szinte már a tökély határa hogy a víz irányítását az energia irányításához viszonyították.(Most gondoljunk a technikára amit Iroh fejlesztett ki a  villám visszairányításához). A víz olyan szelíd elem: életet ad,  és nyugodtságot sugároz. Ámbár a víz is  felkavarodhat és hatalmas hullámokban törhet előre tehát egy igen veszélyes elem is egyben. Irányítása ezért úgy gondolom kifinomult(gondoljunk Katara kézmozdulataira), de ugyanakkor határozott és gyönyőrű.A Föld kemény és erős elem. Ezért a idomítását is ez jellemzi. Kemény, kitartó és erős. A gyakran ökölbe tartott kéz is ezt mutatja.. A föld szintén egy lételem. Szerintem egy elég halálos idomítás. A kövek nagyon durva sebeket és töréseket okozhatnak. Toph idomításából is kilátszik hogy annyi de annyi lehetőség lakozik benne. Nem szabad leragadni, hogy ez csak egy darab föld. Az lehetőségek tárháza. A Tűz egy nagyon veszélyes elem."Engem... a tűzzel átkoztak meg... A víz gyógyít és életed ad, a tűz pusztít és fájdalmat okoz.Mi akik ezt a terhet cipeljük, az ember és a vadállat közötti vékony vonalon egyensúlyozunk" Jong Jong A tűz csak pusztítás ezt gondoljuk róla. És ez jellemzi idomítását is. Forrófejűség és agresszió. A tűzidomításnál észrevehető az ököl is szinte erre utal. Ám a tűz ha jobban belegondolunk igen fontos elem. Meleget és fényt ad. "Mint egy apró szívverés" Aang  "A Tűz élet is nem csupán pusztítás" Napharcosvezér. Na és végül ki ne hagyjam a Levegőt. A levegő a leg nem megfoghatóbb körülvesz minket. A levegőidomítás teljesen különbözik a többitől. Szerintem a levegővel lehetne legkevésbé ölni. A leegőidomárok bonyolult gondolkodásmód jellemzi. Ja és el ne felejtsük a képességüket ami elősegíti a repülést a repülés pedig szinte egyenlő a szabadsággal. A levegőidomító mozdulatok nekem kivételesen tetszenek. Lehet azért mert többségében rám is az jellemző mint a levegőidomárokra, nem tudom. De ahogy a levegőt alakítják.. egyébként ha a levegőre gondolunk nem tudunk nélküle lenni. Ám egy tornádó hány emberrel tud végezni! Hiába a levegő vagy a szél is lehet nem éppen kedvező...
A kultúra, a ruhák, az épületek. Minden ami még kimaradt! A ruháktól egy hátast dobok egyből. Egyszerűen annyira jó! Imádom! És az hogy fellelhető benne ki melyik néphez tartozik(a színeken felül). Gondoljunk Aang ruhájára a vállán nyugvó "kendő" ami körbeérte, segített neki a levegőidomításban.(pl amikor felállt csak egy kis légáramlat oda és már fel is ült, nem is kellett erőlködnie) Vagy Toph nak a direkt csak egy bokavédőt viselő lábat szabadon hagyó és lenge ruházata. De most gondoljunk bármire vagy bárminek a ruhájára, vagy éppen Lin hátán levő fémhuzalokra...szerintem fantasztikus! A kultúráról nem ejtek szót alapból vonz a keleti kultúra. Tehát az írás, a mozdulatok, a helyszínek, a házak... alap hogy tetszik! Ez csak dob egyet az egészen. Korránál a kicsit modernebb dolgok ,de összességében jól felismerhető másféle kultúra látszik, mint ma egy metropolisban, vagy nagyvárosban.
Szóval ami igazán tetszik benne.... MINDEN! Tudom hogy ez annyira gonosz itt taglalom és azt mondom minden tetszik benne, bevallom van ami jobban és van ami kevésbé, de úgy érzem erről nem fogok mesélni mert az a hajszálvékony dolgok ami az imádat és a kevésbé imádat között van, azt ne fogom taglalni.

Kapcsolatom a sorozattal

Miért is szeretem a sorozatot, és hogyan szerettem bele...

Már kisebb koromban(három-négy éve) is néztem, és szerettem, de akkor nem tört be az életembe úgy mint most. Kezdjük ott hogy nem az elejétől néztem és nem is vettem annyira komolyan. Meg akkor még nem tudtam úgy utánanézni mint most, meg sajna sok részéről lemaradtam(nem szándékosan!) Most mikor Január tájékán TV szolgáltatót váltottunk, lett Nickelodeonunk. Egyik este váltogattam a csatornák között, és ráleltem, és pont az Avatar: Aang legendája ment. Nem lehetett kimozdítani a TV elől. Leragadtam. Teljesen elvarázsolt. Már nem emlékszem pontosan hogy melyik rész mehetett, de a 3.könyv és hogy túl voltak az invázión. Onnantól kezdve minden egyes este ott ültem a TV előtt és végignéztem az évadot, majd újrakezdték, az 1.könyvvel, majd második és harmadik majd újra elölről. Vagy 2-szer 3-szor biztos végignéztem minden évadot anélkül hogy egy részt is kihagytam volna. Már a műsorideje előtt ott ültem és vártam. Jó volt a halovány emlékeimet újra feltámasztani, felfrissíteni. Érdekes volt, hogy milyen részletek maradtak meg bennem, de ugyanakkor, hogy mit felejtettem, melyik rész volt az amit nem néztem. Tudni illik azt én gyerekkoromból nagyon kevés maradt meg mostanra. Gyakorlatilag semmi. Egy-két kép és ennyi, nagyon kevés dologra emlékszem... mit csináltam, hol voltam... ezekre nagyon nehéz számomra visszaemlékezni.
Megvallom most már nem vagyok ennyire ilyen formában megszállott megszállott. Több ok is vezethetett ide: már kívülről tudom a legtöbb párbeszédet és cselekvést, történést; letudom játszani a fejemben mozzanatról mozzanatra; na meg nekem is lehetnek esti programjaim; ezenfelül a családom már nagyon unja az egészet(nem is értem hogy nem szerethetik!). Egy kis "szünet" után valószínűleg újra gőzerővel nézni fogom. Akármennyivel kevesebbet nézem az Avatar-sorozatrészeket, eziránt a történet iránt nem múlt el! Csak átalakulhatott!Illetve nem is, hanem mondhatjuk "továbbfejlődhetett", mert:

RAJZOLOK, kezdetben is rajzoltam, na de most már "egész jól"(nem akarok felvágni a rajztudásommal, mert nem egy nagy szám, másolni meg mindenki tud, csak türelem és kitartás kell hozzá, meg senkit nem akarok lenézni se, semmi miatt) tudom lerajzolni a figurákat, szemeket, arcokat.(Digitális rajzolással is megpróbálkoztam, de még csak kezdeti státuszban van) Belejöttem. Szeretek rajzolni! (ez pont olyan volt mint Toph:"Szeretek harcolni!" megszólalása) Kiskoromban is rengeteget rajzoltam, mondjuk főleg lovakat, mert az volt és még most is a mániám.(imádom az állatokat, ők még a gyengém az Avataron kívül)
Ha lerajzolom péáldául Katarát sokkal közelebb érzem magamhoz, nem csak újrajátszom a fejemben a részeket. Körülvesz a világ amiben élnek, ha ők is ott vannak mellettem(és most a szereplőkre gondolok). DE nem, akarok álomvilágban élni, mert én a valóságban létezem, ők pedig csak kitaláltak! Ennek ellenére egy kis boldogságot, örömöt, szépséget, meghittséget vagy éppen ijedséget, és egyfajta tudást cseppenthetnek az életembe. Egy szóval jó szórakozást nyújtanak számomra egy rész megnézésével. De ami a legfontosabb: REMÉNYT támaszthatnak fel bennem. Lehet, hogy "A szerzetesek szerint a remény felesleges ábránd" - Aang nekem szükségem van rá ahogy másnak is.Lehet, hogy néha nem kellemes, amikor nincs értelme reménykedni, mégis bennünk él. Ezt viszont nem csak a rajzok támaszthatják fel bennem, hanem amit rajzolás közben hallgatok, sőt miközben ezt írom, természetesen olyan zenét hallgatok ami benne volt a Avatarba. Na igen ez a másik gyengém:
ZENE. Amikor tehetem zenét hallgatok. Nem mindig az Avatar zenéit, mert nekem is vannak kedvenc együtteseim, de elég sokszor azt. Iderepítik hozzám a keleti stílusokat. Az Avatar-sorozatokban, gondoljak most Korra vagy Aang legendájára, fantasztikusan komponált/szerkesztett zeneművek szólalnak fel! Az egy dolog, hogy hangszerek egész skáláját halljuk megszólalni, melyeknek változatos hangzása nagyon élvezetessé és érdekessé teszik a sorozatot, de ezeknek dallama és üteme teljesen el tud varázsolni. Tény hogy a zeneszerzők nagyon kitettek magukért, hisz csodálatosat alkottak. Eltér a hétköznapi sémáktól és sikerül a nézőket, köztük engem is elkápráztatni. most komolyan! A zenéket hallgatva a lelkem és testem teljesen feltöltődik. Nálatok nem szokott olyan lenni, ha valami nagyon szép számot hallgattok, vagy egy olyan megható dolgot láttok, akkor végigfut rajtatok egy jó érzés? Olyasmi mint a hidegrázás de nem az, hanem olyan megmagyarázhatatlan... olyan jó...

A Korrás gyorsan elkészített (tényleg csak 10 percembe kerültxD) rajz pedig tudom nem nagyon hasonlít, tudom hogy Korra ilyet nem sűrűn csinálna(mármint kacsintani), de azért ez is egy alkotás : )