2013. február 20., szerda

Iskolai unatkozás

Lám megint megjelenek iskolai firkálással. Ha unatkozok a suliban például szünetben, olvasok vagy sudokuzok, rajzolni már ritkábban és inkább csak órán. Bár ha elfogy a sudoku, akkor kidekorálom. Ez mondjuk egy régebbi darab, de csak most tudtam feltölteni, mert most találtam meg. Nézzétek el azokat a (én csak úgy hívom "hirtelen hülyeség") mellékes értelmetlen kiegészítéseket. Az elég béna Makot és Zukot nézzétek el nekem, de Mako a gyengém... gyakorolnom kéne őt is nem csak a sálját lerajzolni^^

2013. február 18., hétfő

Rajzórai feladat

Rajzórai feladatnak kaptuk meg, hogy készítsünk maszkot. Lehetett rajzolni és vett, emberi formájú kartonra festeni is. Egyből beugrott hogy én meg akarom Amon maszkját csinálni, de aztán beugrott, hogy az a rajztanáromnak nem felelne meg. Ő nem tudja azokat a háttérérzelmeket, amiket én átélem a sorozatnézése közben. Nem ugrik be neki az az alak, az a hang, az a karakter, az az elvetemült gonosz elme akit én a vásznon láttam. Alapvetően a maszkja nem túl bonyolult, épp ezért ha lerajzolom, akkor a tanár visszadobja "tudsz te ennél jobbat is" címszóval, vagy ad rá egy gyenge jegyet.
Hosszas tervezgetések után beugrott a kék szellem, így végül emellett maradtam. Sajnos nem volt sok időm az elkészítésre, mivel szorított a határidő. Ezért elmaradt az árnyékolás, és látszik is rajta, hogy elsietett munka. Nem életem festése(főleg hogy bénán festek), de mivel abszolúte avatar ihlette, szerintem motivációként is hathat esetleg egy ilyesmi maszk elkészítéséhez:)

Az Amon maszk elkészítéséről még nem mondtam le! Az, hogy rajzórára nem viszem be, az nem jelenti azt, hogy a magam szórakoztatására nem készíthetem el!

2013. február 15., péntek

Vélemény, Életjel

Igen még élek, csak éppen az elmúlt időben nem voltam túl aktív. ezúton is bocsánat ezért a kellemetlenségért, hogy nem jelentkeztem, nem mutattam újdonságokat, nem tettem föl semmit. Gyakorlatilag ez az első bejegyzésem februárban pedig 15-ke van! Szégyenletes és gyalázatos ez egy blogírótól.
Volt Valentin-nap is, amit én személy szerint nem ünneplem mert egy divatünnepnek tartom, amelyet pénz hajkurászok találtak ki, hogy több pénzt tudjanak kihúzni az emberekből - és most jön a legszörnyűbb - a szereteten keresztül. A pároknak mindennap Valentin-nap, amikor együtt vannak, nem? Nem igazán akarom kiemelni ezt az ünnepet, bár Korrával és Makóval vagy Aang és Katarával össze lehetne kapcsolni a dolgokat, de nem akarok vegyíteni. Ezek az úgynevezett "ship"-ek(szó szerint hajók), igazából a párokra értendők, a felek közötti vonzódásra. Én nem vagyok valami nagy "shipper"(olyasvalaki aki rajong ezekért a párosításokért, esetleg újakat talál ki), inkább csak élvezem hogy történjenek a dolgok. Például a Makorra ship is nyilvánvaló volt már a második részben, hiába próbálták megijeszteni a Makorra fanokat Asamival, mert már az elején lehetett tudni mi lesz a vége. A Makorra párosítás egyesek szerint Zutara 2... hát nem is tudom ha belegondolunk van benne valami... A tűz-víz ellentét párosítás nem lépett be a képbe régebben, de Korránál igen.
Ha már itt tartunk, akkor nem mehetek el a sokak által kedvelt és támogatott Zutara páros mellett sem. Rengeteg érvet láttam, amiért Katarának Zukoval kéne összeborulni. Megmondom őszintén tényleg rendkívüli páros, ahogy azt páros bevetéseiken láthattuk, fantasztikusan dolgoznak össze(III.Könyv 16.rész - A déli kalózok), de képesek megnyílni egymás felé(II.Könyv 20.rész - Sorsok keresztútjai). Tényleg szép pár lettek volna. Tudom, hogy a készítőknek megvolt az oka amiért Aang esett szerelembe Katarával, és nem Zuko. A végkifejlet így is gyönyörű és csodálatos. Noha olvastam pletykákat arról, hogy eredetileg a Zutara párost tervezték be, de lehet ezt is csak egy lelkes fan találta ki.
És akkor íme egy Makorra Zutara videó:)
Igyekszek befejezni az elkezdett alkotásokat, és minél hamarabb feltenni őket:)

2013. január 27., vasárnap

Fanfiction

Egy hiányzó részlet, egy rejtély, egy végkimenet.
Tarrlok és Noatak beszélgetése menekülésük során.

Mélyen bámult testvére kék szemeibe, melyekben magabiztosságot és remény sugarát vélte felfedezni. Ezek buzdították cselekvésre, de ő csak gondolkozott. Megteheti-e, hogy vele tart? Megteheti. Már nincs mit veszítenie. Vége a karrierjének, az erejének, egy bukott lélek, egy megtört ember, az élete már sosem lesz a régi. Feltápászkodott és közelebb lépett bátyjához, majd rátette kezét vállára és kis tétovázás után, hangjában kételyek hangoztak:
- Második esély? – szűkítette össze szemeit, melyekbe belelógott barna, megtépázott haja.
A válasz csak egy bólintás volt és egy apró, biztató mosoly a száj szélén. Nem igazán győzte meg, de határozatlan lépésekkel vele tartott, mikor Noatak lefelé hívta a lépcsőn. Nem volt biztos a dolgában és nem bízott a második esély lehetőségében. Túl sok változás történt azóta, túl sok idő telt már el. A múltban sajnálta, hogy nem tartott vele, de a jövőben mi lesz, ha vele tart? Miközben lefelé osontak a lépcsőn, mindketten a jövőn gondolkoztak. Mit várhatnak a jövő rejtelmeitől? Hova menjenek, és ott mit csináljanak? Szótlanul haladtak tovább gondolataikban elmélyülve, nem is nagyon tudták, hogy mit mondjanak egymásnak. Miután kimentek egy titkos kis csapóajtón, ami fából készült, Tarrlok szorosan követte a szúrós bozótokon át, ahogy utat tör az előtte haladó bukott vezető. Egy kis mellékösvényen mentek lefele a Levegő Templom-sziget melletti titkos kikötőbe, ahol a tenger egy motorcsónakot dobált óvatos hullámaival. Lefelé igen meredek és csúszós sziklákon kellett haladniuk, melyeket az algák és mohák már beleptek. A motoros vízi jármű egy apró bothoz volt kikötve, amit egy keskeny repedésbe szúrtak. Csoda, hogy még nem vitte el a víz. A testvérpár még vízidomár tagja nagyobb hullámot gerjesztett, és közelebb húzta a csónakot, hogy bele tudjanak szállni. Tarrlok visszanézett a szigetre, melyre a lenyugvó nap már-már vöröses árnyalatával sütött, a torony hatalmasságát kiemelve csillogóan verődött vissza a fény annak ablakairól. Ez erőt adott és beszállt a csónakba. Noatak megkönnyebbülten nyugtázta, hogy adott neki egy esélyt. Beszállt ő is, éppen indította volna a motort, mikor két chi-blokkoló az előbbi ösvényről parittyákat dobott a hajó propellerjeire és testvérére. A testvérpár rémülten fordult hátra, de az idősebbikük már cselekedett. Ellökte a csónakot a szigettől minél messzebb egy nagyobb hullámot gerjesztve, majd miután befejezte a mozdulatot véridomítással felemelte a két lázadó - most már csak volt - követőt. Nekivágta őket a földhöz, és vett egy mély levegőt majd leeresztette kezeit a cselekedete után, s sóhajtott. Meglehetősen bántotta, hogy már senki nem hisz benne. Csak remélni tudta, hogy vannak még olyanok, akik elfogadják és követik az elveit. Öccse elhűlten nézte a történteket s közben kiszabadította magát a kötelek szorításából, majd áthajolt a csónak hátsó oldalán, súlypontját áthelyezve a mellkasára, hogy minél jobban elérje a propellereket. Kisebb erőlködés után sikerült, és óvatosan visszalépett a hajó fedélzetének padlójára. Épp szólni akart bátyjának, mikor meglátta, hogy az ekkorra leült a vezetői ülésre, arcát a kezeibe temette és halkan így szólt:
- Azért mentem el régen, hogy apánk ne használhasson fel saját bosszúja céljából, de az életemet mégis neki áldoztam. Annak, hogy elpusztítsam az avatárt, elfoglaljam a várost és egyenlőséget teremtsek a világon, és közben végig apánk szelleme kísértett, noha én azt hittem, hogy megszabadultam az árnyától. – sóhajtása aggályokkal és szomorúsággal volt teli. - És csak most döbbentem erre rá, mikor elvesztettem, amit eddig építettem.
- Miután elmentél, minden megváltozott. – Noatak erre felnézett. - Atyánk elvesztette a bosszú lehetőségét azzal, hogy te eltűntél. Engem nem tanított többet…. Én is szintén azt hittem, hogy megszabadultam a szellemétől, de az akarata rajtam is végrehajtatott. – Rázta meg fejét elégedetlenül. - Volt egy tökéletes tervem, hogyan fogjam irányításom alá az egész várost, de fogalmam sem volt róla, hogy ezt tudat alatt miatta teszem. – És tovanézett az óceánra, melynek könnyed hullámain a napfény örömteli táncát vetette. Leült a hátsó ülőhelyre, közvetlenül a elektromos kesztyűk mellé.
- Nem tűntem el. Új életet kezdtem az Északi Víz törzsénél, miután rám talált egy vadászcsoport a viharban. El akartam felejteni apánkat ezért nem idomítottam vért, még azt sem mondtam el, hogy ki vagyok… Egy ottani vízidomár iskolába jártam. - Felállt és beindította a motort. Az hangosan zúgott fel, majd állt be a ritmikus ütemébe. - Megtanultam a vízidomítás legkülönbebb módszereit; a gyógyítást, a fagyasztást, és azok az emberek még csak nem is sejtették ki vagyok, pedig terjedtek szóbeszédek az Avatar és a véridomár összecsapásáról, de mind az Avatar fényét csillogtatták. - Felpörgette a motort és gázt adott. A lendülettől kiemelkedett a csónak orra a vízből. Tarrlok belesüppedt az ülésbe, mert bátyja keményen indult el a hajóval. - Jó pár hónapot töltöttem el ott. Tudod láttam, hogy micsoda előny az idomítás azoknak, akik idomárok. De akik nem, azoknak mekkora hátrány. Mennyivel könnyebb és egyszerűbb életük lenne, ha ők is idomárok lennének! Tudod, azt rebesgették, hogy Köztársaság Város az a hely ahol származási megkülönböztetés nincs, mindegy, hogy melyik néphez tartozol, honnan jöttél, ahol béke van, és nincs különbségtevés az idomárok és nem idomárok között. El akartam oda jutni. Nem fért össze a fejemben az apám által mutatott alvilági kép, és amit az emberek meséltek a fényűző helyről. Elindultam a Föld Királyságába, egyedül. Se pénzem, se élelmem, semmim nem volt, csak az a ritka hatalom, amit apánk erőltetett ránk. - Mély lélegzetet vett, és a műszerfalra nézett.
Tarrlok nem akarta félbeszakítani, hanem megvárta míg folytatja. Halottnak hitt testvére épp levezeti előtte az életét. Noatak felnézett a horizontot kémlelve és tovább mesélt. - Egy vándor, harcosokból álló csapathoz szegődtem, akiknek tetszett az egyenlőségi felfogásom. Adtak enni, inni, és rávilágítottak az igazságra, hogy nem minden olyan rózsaszín, mint amit el akarnak hitetni. Mindegyikük különálló személyiség volt, de rendkívül kitartó és összetartó harcosok. Mondhatni a második családom voltak… Tőlük tanultam chi-blokkolást, és effajta harcmodort. Utunk során, ami a célvárosba vezetett, megszálltunk egy sebhelyes öregnél, aki támogatta csapatunkat, amiért egyszerű emberekként ugyan, de képesek vagyunk megvédeni magunkat. - Itt elmosolyodott, vidám dolgok jöttek fel az öregemberről. Ám a mosoly hamar eltűnt arcáról. - Nem volt idomár, ahogy a családja se.  Kiskorában elvesztette családját tűzidomárok miatt, és az ő arca is eltorzult. És itt esküdtem fel az idomárok ellen.
- De hiszen te magad is az vagy! - mutatott rá Tarrlok, Amon bukásának legfőbb okára.
- Tudom. De mit kellett volna tennem? Hagyjam, hogy elnyomják őket, félelemben tartsák, mint ahogy tette velünk apánk?! Kellett valaki, aki megtalálja az igazi egyenlőséget, hát azzá váltam, akivé kellet, hogy válljak! - Elhallgatott. Tarrlok érezte, hogy bátyja életének és elméjének változásában ő is nagy szerepet játszott. - A városba érve… - úgy érezte el kell mondania öccsének, hogy mi történt vele. Bűntudatot érzett testvére képességének megfosztása miatt, ezért megosztotta vele azt a nyomást ami rá is nehezedett akkor. - Elválltam a csapattól. A városban pénzkeresési lehetőségként fogadásos harcokba kezdtem, ahol nem nagyon voltak szabályok. Itt született meg Amon. Eleinte az utca söpredéke úgy tartott, hogy „Amon, a maszkos mindig fair játékos.” - Mosoly ült ki szája szélére. - De nem idomítottam. Azt sem tudták, hogy ki vagyok. Úgy ismertek meg, mint egy nem idomárt. Több mint fél év kellett rájönnöm arra, hogy el kell tüntetni az idomítást a föld felszínéről, hogy egyenlővé váljunk, mert mindene rossznak az oka az idomítás. Rájöttem arra is, hogy hogyan tegyem, és első áldozatom egy Tűzidomár volt, aki rám támadott… Balszerencséjére. Nem volt egyszerű valaki képességét eltüntetni, de sikerült. Így hát anélkül, hogy áldozatokat szednék, az embereket csak megfosztom az erkölcstelenségeitől. - Gondolatai elszállingóztak a vízidomítás felé, ami képes irányítani az energiát, és hogy az energia a csakrákban gyűlik össze. - Tökéletes tervem miszerint megtisztítom a várost a zsarnokoskodó idomároktól több akadályba ütközött. Hosszú idő, több mint tíz év kellett mire ennyi követőt, és támogatót szereztem magamnak. A hadnagyom hitt legjobban, az elveimben. Ő volt az első, aki mellém szegődött. A chi-blokkolók többsége azért állt hozzánk, mert tönkretették az életét, vagy megölték valakijét az idomárok. Így szereztem meg Hiroshit is. Ő tényleg hitt abban, hogy megbosszulhatja felesége halálát. Akkora hatalmam van… volt, mint egykoron apánké, de én a megfelelő célt szolgáltam. A tervem részeként a vezetőknek a városházán, el kellett bukni, hogy a helyükbe én léphessek, mint egyenlőséget teremtő vezér. Nem számítottam a jelenlétedre. - Bűnbánó szemekkel nézett testvérére.
- Sosem hittem, hogy újra találkozni fogok veled, és hogy újra beszélni fogunk… Halottnak hittelek. És most együtt megyünk el Köztársaság Városból, ahova apánk akarata vezetett minket. - Fogta fejét Tarrlok és megvilágosodott elméjében, hogy már sosem lesz normális életük. A múlt túlságosan leírja őket.
- De most velem tartasz új életet kezdeni! - Szólt lelkesen Noatak, és elképzelte, hogy kettejükre micsoda jövő várhat. Talán ennyi érzelem és remény nem is gyúlt még benne eddig. A vállára nehezedő súly eltűnt, apja általa végrehajtatott bosszúterve megbukott. - Újra együtt lehetünk! Bármire képesek vagyunk!
- Igen, Noatak. - Igazat adott testvérének, de Tarrlok agyán végigfutott két becsületvesztett ember elkövetkezendő élete, akiket bábként kezelt apjuk szelleme. De nem mindig volt ez így, s ezt ő is tudta. De azokat a régi szép időket már nem lehet visszahozni soha. Kezdett körvonalazódni benne a megoldás.
- Noatak… már-már elfelejtettem a saját nevemet. - A régi szép idők emléke újabb mosolyt csalt arcára. Testvére jelenléte, hogy vele tart, egészen más kedélyállapotot váltott ki belőle. Élete nagy részében egy erős, rideg vezető volt, de hiányzott neki a szerető családja. Soha nem kapott melegséget. Apja nagy elvárásainak kellett megfelelnie, és ez bélyeget nyomott gyermekéveire.
Tarrlok szánóan nézte testvérét, de ő már tudta, hogy nem lenne jó életük. Bátyját elvakította a remény, hogy együtt mennek el. Megpillantotta a hajón található elektromos kesztyűket, amik az egyszerű embereknek adtak volna esélyt az idomárok elleni harcokban, és rájött hogyan zárhatja le és adhat még boldog véget szomorú történetüknek, hogyan lehet visszahozni a régi szép gyermekkorukat. Levett egyet a polcokról, és felvette jobb kezére. Óvatosan lecsavarta a csónak tanksapkájának fedelét, és a felfegyverzett kezét a nyílás fölé tartotta. Becsukta szemeit és utolsó mondatai fájón hangzottak el testvére felé:
- Minden olyan lesz, mint a régi szép időkben.
Noatak szeméből egy apró könnycsepp csordult végig arca oldalán, Tarrlok pedig véget vetett életük fejezetének, örökre.

Köszönöm, hogy elolvastad! Véleményedet megjegyzésbe várom!:)

2013. január 23., szerda

Videók

Pár darab tehetséges készítő által készített videó:)
Itt egy Tophos is, mert tudjuk neki nincs párja a földön:) A zenéje pedig az egyik kedvencem:)
És itt egy gyönyörű Yues is:)

2013. január 18., péntek

Az Ígéret képregény értékelése

Aang legendája a III. Könyv 21. részével befejeződött. Hogy mi lett az Avatar-csapattal utána, a rajongók nagy megelégedésére, egy képregényt készített Guri Hiru, Mike-al és Bryennel együtt működve, hogy elvarrják az nyitott szálakat.
Én elolvastam angolul is, de mivel nincs túl nagy szókincsem, ezért megvártam míg elolvashatom magyar fordítással is. A magyar fordítást szofi11nek köszönhetjük a katarafansite.gportal.hu ról.
Először is én szerény személyem szerint, nagyon örültem hogy lesz folytatás, az meg mindegy, hogy milyen úton-módon, jelen esetben képregényben. Mikor megtudtam hogy három részre lesz bontva, örültem és bánatos voltam. Örültem, mert így gyorsabban kiadják a részeket, de sajnáltam hogy széttagolják. Mindenesetre az a lényeg, hogy végre kijött, és teljes egészében már a "kezünkben tarthatjuk"
Hogy is kezdődött??(pontosabban folytatódott) Aang ígéretet tesz Zukonak, ami szerint ha Zuko cselekedetei hasonlítanak az apjáéra, akkor Aangnak el kell pusztítani a fiatal tűz urát. Ez az ígéret árnyékolja be az egész történetet. Az első részben megkezdődik a Harmónia mozgalom, ami mindenkit visszalakoltat a saját népéhez. Igen ám, de a tűz népe kolóniái, amiket a háború során telepítettek/építettek, nem értenek egyet ezzel a törekvéssel. Joggal teszik ezt, hisz ott alapítottak családot a tűz népéből emigrálók, ott van minden vagyonuk. Nem vehetik ezt csak úgy el tőlük. Gyakorlatilag ez derül ki az első részből, Zuko összezavarodik. Kövesse a Harmónia Helyreállítási tervet, vagy inkább azt tegye amit a népe kíván? Közben összeveszik Mai-jel... Történetükre külön képregény lesz!
A második részben, főként Sokkáról és Tophról van szó, na meg a fémidomár iskoláról. Megmondom őszintén, nekem hiányzottak Sokka arckifejezései. Voltak próbálkozások, de Sokka azt hiszem viccesebb fejeket tud vágni. De az iskola és a diákok története szerintem jó, és a karaktereik is igen szórakoztatóak. Arról nem is beszélve hogy a fémidomítás oktatásába is belepillanthatunk, ezzel is nagyobb átlátást kapunk a fémidomár rendőrség kiképzésének ősi alapjaihoz.
Az utolsó, befejező részben, kitör a harc, és Aang drasztikus lépést tesz, de végül megtalálja a helyes utat, Újra. Amit pedig Rokuval tesz az bennem hatalmas ellenszenvet váltott ki. Abba sem vagyok biztos hogy Roku ilyet mondana, és Aang ilyet tenne... valahogy én nem így ismertem meg őket. Nem fér össze bennem a képregény és maga az eredeti sorozat által mutatott kép róluk. De Zuko a hibás, amiért ilyet ígértetett a barátjával. Már csak annyira át kellett volna gondolnia, hogy ő ezt meg tudná tenni mással? Egy barátjával?
Én úgy összevetve boldog vagyok, hogy megmutatták, nem egyszerű egy háború után újra békét harmóniát hozni a világba. Örülök hogy ez a képregény adta meg az indítást a Keresés képregénynek(amire személy szerint nagyon kíváncsi vagyok), de nem vagyok teljesen megelégedve azzal, amit Guri Hiru nyújtott. Ő egy más stílus, és jó rajzai vannak, de nekem hiányzott az igazi.... az Avatar egyedi stílusa.

2013. január 12., szombat

Levegő Nomád medálok

Aang visel az utolsó részben egy levegőidomár nyakláncot. Annak rekonstrukcióját készítettem el fából. Nekem speciel nagyon megtetszett, így úgy éreztem kell csinálnom ilyet. Ezenkívül csináltam még egy sárga alapon barna levegő jelzésű medált is. Nálam kicsit kontrasztosabb, élénkebb színek vannak, mint a sorozatban, akasztót pedig még nem döntöttem, hogy csinálok rájuk.
Ez egy kicsit macerás munka, kell hozzá segítség plusz speciális eszközök.(nekem könnyű volt mert apum nagy barkácsmester)
Hozzávalók:
-Fa alapanyag
-Fafesték
-Fűrész, csiszolópapír
1.lépésként beszereztem a fa alapanyagot, ami egy fa keresztmetszeti cikkelyéből áll.
Erre rárajzoltam egy kört körző segítségével, majd fűrésszel körbe szeltem, így kinyerve a kört.
Utána jött a csiszolás. Először durva csiszolóval csiszoltam a lapját és az oldalát(kicsit letompítottam), majd a finommal végigmentem rajta, hogy a felülete szép egyenletes és sima legyen.


 Miután ez megvolt, barna festékkel befestettem az egyiket, sárgával a másikat. Megvártam míg megszárad, után jött a trükk, ami sokat segített(/hátráltatott) a jelzések elkészítésében.
Snitzerrel kiszabtam egy lapra nyomtatott levegőjelzést, azt rátettem a barna fára, és csak végigkentem. Utána természetesen kellett még igazítgatni, de az arányok és elhelyezkedésben rengeteget segített.
De a kivágott csigákat sem szabad eldobni! Ki tudja hova lesz még jó! :D (Nekem még vannak terveim velük, de szerintem akár díszítésként is funkcionálhatnak.)



Sok sikert azoknak, akik belevágnak! :)


2013. január 1., kedd

Boldog Új Évet Kívánok!

Ezúton is kívánok mindenkinek sikerekben, egészségben, békében és Avatarban gazdag elkövetkezendő 2013-as esztendőt!


Újév alkalmából nem kívánok egyebet,
Továbbra is Avatarfanatikusok legyetek!
Szívünkkel, lelkünkkel szeressük a sorozatot,
Legyetek boldogok az elkövetkezendő 365 napon!


2012. december 25., kedd

Szavazás

Most ezennel lezárom a szavazást, és bejelentem, hogy Aang lett a kedvenc Avatarotok, a választási alternatívák közül!
Régebben is elindítottam már, de a szavazó bekettyent, ezért újra kellett indítanom. De már látom nem volt hiába!
Régebben összesen 67 szavazat érkezett, és a szavazás 2012.07.25 17:00-ig tartott. A szavazás állása pedig a következő volt: 1.Aang(31szavazat), 2.Korra(25szavazat), 3. Kiyoshi(6szavazat), 4.Roku(5szavazat), 5.Kuruk és Yangchen(0szavazat).
Most sokkal nagyobb volt az érdeklődés!
Összesen 178 szavazat érkezett ami jóval több mint az előző alkalommal. A szavazás 2012.12.24-ig tartott.
  1. Aang 87 szazattal
  2. Korra 66 szavazattal
  3. Roku 10 szavazattal
  4. Yangchen 7 szavazattal
  5. Kuruk 5 szavazattal
  6. Kiyoshi 3 szavazattal
Eme adatok szerint Aang egyértelműen viszi a pálmát, de Korra is igen kedvelt. Talán annak is köszönhetik a népszerűségüket, hogy az ő legendájukat ismerjük meg legjobban. A többi Avatarról nem készült történet. Az élmezőnyön nem változtatott a szavazás újra indítása, bár míg régebben Kiyoshira hat voks érkezett és 3. lett, most csak három és a 6. helyre lett osztva. Roku kétszer annyi szavazatot kapott, mint régebben, de a legnagyobb előrelépés az Yangchen Avatar, hisz a nulla helyett 7 szavazattal lett támogatva! Emellett Kuruk Avatar is plusz öt szavazatot kapott. Aang és Korra jóval több mint a duplája voksot kaptak, ami azért nem kis teljesítmény! Már ezekért a változásokért megérte újraindítani!
Én nem szavaztam, nem is tudtam volna, hisz ez egy nehéz döntés, és pártatlan akartam maradni.

A következő szavazás az elemek között dől el. Ez egy olyan szavazás lesz, ahol többet lehet bejelölni, és a kérdés megint adott, "Melyik a kedvencetek?" vagy "Kedvenc elemeitek amit legszívesebben idomítanátok?". Ha bejelölöd mind, az azt jelenti nem tudsz dönteni, vagy mindet ugyanúgy szereted, ha esetleg hezitálsz kettő között, bátran válaszd ki azt a kettőt.
A szavazás körülbelül pár hónapig fog tartani.

2012. december 24., hétfő

Boldog Karácsonyt!

Nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, és ezzel az aranyos képpel kedveskedek(amit ugyan nem én készítettem, de annyi baj legyen)!
Békében, szeretetben és egészségben gazdag ünnepeket mindenkinek!