Már kisebb koromban(három-négy éve) is néztem, és szerettem, de akkor nem tört be az életembe úgy mint most. Kezdjük ott hogy nem az elejétől néztem és nem is vettem annyira komolyan. Meg akkor még nem tudtam úgy utánanézni mint most, meg sajna sok részéről lemaradtam(nem szándékosan!) Most mikor Január tájékán TV szolgáltatót váltottunk, lett Nickelodeonunk. Egyik este váltogattam a csatornák között, és ráleltem, és pont az Avatar: Aang legendája ment. Nem lehetett kimozdítani a TV elől. Leragadtam. Teljesen elvarázsolt. Már nem emlékszem pontosan hogy melyik rész mehetett, de a 3.könyv és hogy túl voltak az invázión. Onnantól kezdve minden egyes este ott ültem a TV előtt és végignéztem az évadot, majd újrakezdték, az 1.könyvvel, majd második és harmadik majd újra elölről. Vagy 2-szer 3-szor biztos végignéztem minden évadot anélkül hogy egy részt is kihagytam volna. Már a műsorideje előtt ott ültem és vártam. Jó volt a halovány emlékeimet újra feltámasztani, felfrissíteni. Érdekes volt, hogy milyen részletek maradtak meg bennem, de ugyanakkor, hogy mit felejtettem, melyik rész volt az amit nem néztem. Tudni illik azt én gyerekkoromból nagyon kevés maradt meg mostanra. Gyakorlatilag semmi. Egy-két kép és ennyi, nagyon kevés dologra emlékszem... mit csináltam, hol voltam... ezekre nagyon nehéz számomra visszaemlékezni.
Megvallom most már nem vagyok ennyire ilyen formában megszállott megszállott. Több ok is vezethetett ide: már kívülről tudom a legtöbb párbeszédet és cselekvést, történést; letudom játszani a fejemben mozzanatról mozzanatra; na meg nekem is lehetnek esti programjaim; ezenfelül a családom már nagyon unja az egészet(nem is értem hogy nem szerethetik!). Egy kis "szünet" után valószínűleg újra gőzerővel nézni fogom. Akármennyivel kevesebbet nézem az Avatar-sorozatrészeket, eziránt a történet iránt nem múlt el! Csak átalakulhatott!Illetve nem is, hanem mondhatjuk "továbbfejlődhetett", mert:
Ha lerajzolom péáldául Katarát sokkal közelebb érzem magamhoz, nem csak újrajátszom a fejemben a részeket. Körülvesz a világ amiben élnek, ha ők is ott vannak mellettem(és most a szereplőkre gondolok). DE nem, akarok álomvilágban élni, mert én a valóságban létezem, ők pedig csak kitaláltak! Ennek ellenére egy kis boldogságot, örömöt, szépséget, meghittséget vagy éppen ijedséget, és egyfajta tudást cseppenthetnek az életembe. Egy szóval jó szórakozást nyújtanak számomra egy rész megnézésével. De ami a legfontosabb: REMÉNYT támaszthatnak fel bennem. Lehet, hogy "A szerzetesek szerint a remény felesleges ábránd" - Aang nekem szükségem van rá ahogy másnak is.Lehet, hogy néha nem kellemes, amikor nincs értelme reménykedni, mégis bennünk él. Ezt viszont nem csak a rajzok támaszthatják fel bennem, hanem amit rajzolás közben hallgatok, sőt miközben ezt írom, természetesen olyan zenét hallgatok ami benne volt a Avatarba. Na igen ez a másik gyengém:
ZENE. Amikor tehetem zenét hallgatok. Nem mindig az Avatar zenéit, mert nekem is vannak kedvenc együtteseim, de elég sokszor azt. Iderepítik hozzám a keleti stílusokat. Az Avatar-sorozatokban, gondoljak most Korra vagy Aang legendájára, fantasztikusan komponált/szerkesztett zeneművek szólalnak fel! Az egy dolog, hogy hangszerek egész skáláját halljuk megszólalni, melyeknek változatos hangzása nagyon élvezetessé és érdekessé teszik a sorozatot, de ezeknek dallama és üteme teljesen el tud varázsolni. Tény hogy a zeneszerzők nagyon kitettek magukért, hisz csodálatosat alkottak. Eltér a hétköznapi sémáktól és sikerül a nézőket, köztük engem is elkápráztatni. most komolyan! A zenéket hallgatva a lelkem és testem teljesen feltöltődik. Nálatok nem szokott olyan lenni, ha valami nagyon szép számot hallgattok, vagy egy olyan megható dolgot láttok, akkor végigfut rajtatok egy jó érzés? Olyasmi mint a hidegrázás de nem az, hanem olyan megmagyarázhatatlan... olyan jó...
A Korrás gyorsan elkészített (tényleg csak 10 percembe kerültxD) rajz pedig tudom nem nagyon hasonlít, tudom hogy Korra ilyet nem sűrűn csinálna(mármint kacsintani), de azért ez is egy alkotás : )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése